Nem felújítottam. Inkább újragondoltam.
- Bakos Márta
- ápr. 18.
- 2 perc olvasás
Nem egy szép darabbal kezdődött.
Két ülőke volt. Kopott, sötét lábakkal. Olyan feketével, ami már nem elegáns, csak fáradt.
A textil világos volt, de üres. Nem volt rossz. Csak… nem mondott semmit.
És valahol ott volt az érzés: ebben több van.
1. Az első pillanat – amikor eldől, hogy hozzányúlsz
Sokáig lehet nézni egy bútort úgy, hogy „majd egyszer”.
Aztán van egy pont, amikor már nem halogatod.
Nem volt terv. Csak egy irány: könnyebb, frissebb, személyesebb legyen.
2. Tervezés – de nem papíron
Nem készült látványterv. Fejben kezdett összeállni:
több szín
de nem kaotikusan
inkább egy finom rendszerben.
És közben végig ugyanazok a képek jöttek:
az ég, a víz, a természet zöldje, és az a napfényes, könnyű tavaszi–nyári hangulat, amikor minden kicsit frissebbnek tűnik.
Nem konkrét színeket választottam. Inkább egy érzést.
És abból állt össze végül a paletta:
esőfelhő kék, mint a természet ereje,
boróka szin, ami könnyebb,
tenger zöld, ami már él,
zsálya szin, ami már szinte fény.
3. Tisztítás és csiszolás – a csendes rész
Ez az a fázis, amit senki nem posztol.
Portalanítás. Zsírtalanítás. Csiszolás.
Nem látványos. De itt dől el minden.
Ha ezt elkapkodod,az egész projekt bizonytalan lesz.
4. A színek – amikor karaktert kap
A fekete eltűnt.
És hirtelen lett tér.
A színek nem csak „szépek” lettek,hanem hozták magukkal azt az érzést, amiből indult az egész.
Nem harsányak. Nem akarnak kitűnni mindenáron.
Inkább együtt léteznek.
És fontos volt még valami: olyan festék, ami nem csak szép, hanem „jó is” – természetesebb, egészségesebb összetétellel.
5. A textil – amikor személyessé válik
Itt történt az igazi váltás.
A textil már nem csak háttér lett. Hanem felület, amin meg lehet jelenni.
A feliratok nem véletlenek:
„unique”
„hand made”
„something special”
„favourite piece”
„with love”
És ami összefogja őket: mindig annak a lábnak a színét kapják, ami alattuk van.
Mintha a színek „feljönnének” a lábakból a felületre.
6. Felületzárás – hogy tartós maradjon + 7. Az utolsó részlet – amitől „kész” lesz
Amikor minden a helyére kerül,még nincs kész.
A felületzárás nem látványos,de ez adja meg a tartósságot.
Itt is ugyanaz volt a szempont: ne csak működjön, hanem legyen „tiszta” megoldás – természetesebb, biztonságosabb anyagokkal.
Aztán a filces lábvédők. Apróság. De nélküle nincs lezárva. Ez az a pont, ahol a tárgy nemcsak szép, hanem használatra kész.
8. A két darab együtt
Nem lettek egyformák.
Szándékosan.
A feliratok máshol vannak. Az arányok kicsit eltérnek.
De a rendszer ugyanaz. És ettől nem különálló darabok, hanem egy pár.
Lakberendezési tipp
Ezek a darabok nem szeretik a túlzsúfolt tereket.
Kell nekik egy kis csend.
Egy világos sarok, ahol otthon érzed magad.
Egy natúr környezet. Ahol a részletek nem elvesznek,hanem észrevehetők.
Záró gondolatom:
Ez nem egy „felújítás” volt. Inkább egy új értelmezés. Arról, hogy egy tárgy lehet egyszerre:
élő,
személyes, otthonos
és egy kicsit szabad is.
És talán pont ez az, ami miatt nem akart két egyforma darab születni.
.
Te mit gondolsz róluk? Nálad lenne helyük? Ird meg nekem, örömmel fogadok minden visszajelzést!
Köszönöm, hogy szántál pár percet ennek a blognak az elolvasására, legyen szép a napod!
Márti
Hozzászólások